Elégtelen informatikai készségek - TITANhiány
Figyelő - Braun Márton - 2010. május 05.
Braun Márton a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója boncolgatja a Figyelő legutóbbi számában a TITAN program több éves csúszásából adódó problémákat.
A cikk letölthető
innen...
Elégtelen informatikai készségek
Titánhiány
Jövőre méri fel az OECD a felnőttek informatikai tudását, ami
lényeges
tőkebefektetői döntéseket befolyásol majd. Már másfél éve el
kellett volna
indulnia az évi 235 ezer felnőtt IT-képzését megvalósító TITAN
programnak. A
kormányzat azonban mindmáig nem adott ennek zöld utat.
Sokkolta a magyar társadalmat 2000-ben az úgynevezett
PISA-jelentés
közzététele. A fejlett országokat tömörítő OECD által
kezdeményezett és
végrehajtott projekt a 15 éves korosztály természettudományi,
matematikai és
szövegértési-olvasási képességeit mérte fel világszerte. A magyar
fiatalok
természettudományokból átlagosan, matematikából valamivel az
alatt,
szövegértésből viszont siralmasan teljesítettek. Ez utóbbi
képesség terén 48
százalékuk 2-es szinten, vagy az alatt végzett, eloszlatva ezzel a
hazai
oktatás magas színvonalának legendáját. Sajnos, az azóta lezajlott
két mérés
- 2003-ban, illetve 2006-ban - az elsőhöz nagyon hasonló eredményt
hozott.
PISA UTÁN, PIAAC ELŐTT. Időközben az OECD egy új, immár a
felnőtt korú
népesség kompetenciáját mérő felmérést indított, PIAAC néven,
amelyhez
Magyarország is csatlakozott. A nemzetközi szervezet kiemeli, hogy
a
felnőttkori képességek közvetlen felmérése lényeges előnyökkel jár
az emberi
erőforrás korábbi, a munkavállalók iskolai végzettségen
alapuló
vizsgálatához képest. Az iskolai bizonyítvány ugyanis már a
megszerzése
napján sem tanúsítja pontosan a képességeket. Ha pedig évekkel
korábban
szerezték, akkor egy efféle dokumentum még kevésbé tájékoztat az
illető mai
kompetenciáit, különösen informatikai képzettségének
naprakészségét
illetően.
Az új projekt keretében jövőre minden részt vevő országban 5 ezer,
a 16-65
éves korosztályba tartozó személyt kívánnak meginterjúvolni. A
felmérés a
gazdaságilag aktív lakosság olvasási, számolási, valamint
problémamegoldó
képességét mérné.
Ma már nyilvánvaló, hogy a gazdaságnak olyan jó minőségű
munkaerőre van
szüksége, amely képes a problémák, és komplex - gyakran
elektronikusan,
számítógépen keresztül érkező - információk kezelésére. Éppen
ezért a PIAAC,
ellentétben a felnőtteknek szóló korábbi felmérésekkel, a
problémamegoldó
képességet már egy új, technológiailag fejlett környezetben
vizsgálja. A
felmérést például eleve számítógépre küldött kérdőívvel végzik.
Azok, akik
nem képesek a gépet használni, papíron válaszolhatnak. Nyilván már
az
utóbbiak aránya is sokat elárul majd a valós helyzetről.
A PIAAC keretében nem elsősorban az alapszintű számítógépes
ismeretekre
kíváncsiak, sokkal inkább azokra a képességekre, amelyeket a mai
információs
korszak követel meg. Az a kor, amelyben a nagy mennyiségű
információ szinte
korlátlan hozzáférhetősége feltétlenül szükségessé teszi, hogy
képesek
legyünk a számunkra szükségesek kiválasztására, értékelésére,
és
használatára. A problémamegoldó képesség vizsgálatára oly módon
kerül majd
sor, hogy a megkérdezett többféle forrásból származó információt
kap egy
laptopon. Az olvasási képesség vizsgálatánál pedig - a korábbi
felmérésekhez
képest újdonságként - már elektronikus szövegeket is használni
fognak.
"A felmérés egyedülálló és hatékony eszközt ad a kormányok
kezébe annak
felismerésére, miként is állnak a munkaerő tudásának és
képességének
mennyiségi és minőségi vonatkozásában" - véli Angel Gurria, az
OECD
főtitkára. Mint hozzáteszi, a tanulmány azt is összehasonlítja,
mennyire
hatékonyan válaszol az oktatási és képzési rendszer a növekvő
képességek
iránti keresletre. Gurria egyúttal visszajelzést is vár azzal
kapcsolatban,
hogy a legelső "PISA-generáció" - a mai 24 évesek - miként
boldogulnak a
munkaerőpiacon.
VESZÉLYBEN MÉG EGY LEGENDA. Félő, hogy az új felmérés eredménye
ismét
csalódást fog okozni, és így az oktatási színvonal után a "jól
képzett
magyar munkaerő" legendáját is megkérdőjelezi majd. Most ugyanis a
magyar
munkaerő minőségét fogják mérni, illetve összehasonlítani a
versenytárs
országokéval. Túlzott borúlátás? Sajnos komoly okunk van aggódni!
Vajon mit
kezdenek egy számítógépre küldött elektronikus kérdőívvel abban
az
országban, ahol 100 lakosra 32 komputer jut, ahol a háztartások 48
százaléka
csatlakozik csak a világhálóra, és ahol az alkalmazottaknak csupán
37
százaléka használ számítógépet? Ráadásul nálunk a komputerhasználó
dolgozók
70 százaléka semmilyen informatikai jellegű képesítéssel nem
rendelkezik.
Arról nem is beszélve, hogy az a generáció, amelynek közel fele
2-esre, vagy
annál rosszabbul teljesített a szövegértésből 2000-ben, miként
válogat majd
a többforrású információk között.
Günter Verheugen volt uniós biztos - 1999 és 2004 között az
Európai
Bizottság vállalkozáspolitikai és ipari ügyekben illetékes tagja -
szerint a
magasan képzett és alkalmazkodni képes munkaerő lesz Európa
versenyképességének és jólétének alapja a XXI. században, és
ennek
legkritikusabb építőköve az információtechnológiai képzettség.
Ezzel a
kijelentéssel nehezen lehet vitatkozni. A hazai informatikai
vállalatok és
szakmai szervezetek természetesen már régóta hangoztatják ezt.
Tegyük hozzá
- és ez egyáltalán nem szégyellnivaló -, hogy jól felfogott üzleti
érdekeik
is azt diktálják, hogy tegyenek valamit a meglévő digitális
szakadék
áthidalására. Mindenesetre hazai viszonylatban példaértékű
összefogás jött
létre: az informatikai szektor szereplői egy, a tudásalapú
Magyarország
megteremtését célzó projektet kezdeményeztek, Tréning-keretprogram
az
Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére (TITAN)
néven. Ez
egy olyan felnőttképzési program, amely hármas célt tűzött ki:
a
szakemberhiány csökkentését; a magyar kkv-szektor globális
versenyképességének erősítését, illetőleg a digitálisan
írástudatlan vagy
csak informatikai alapkészségekkel rendelkező munkavállalók
képzését tömeges
méretekben, a 2009-2012-es időszakban. Eredetileg évente 235 ezer
fő
oktatását tűzték ki célul.
A TITAN mögé sikerült egy hármas - az iparág képviselői mellé a
civil
szférát és a kormányzatot is felsorakoztató - összefogást
szervezni. Ennek
révén a 2008 májusában tett szándéknyilatkozatot az iparágat
tömörítő Magyar
EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) és a hasonló nagyságrendű
uniós
programok menedzselésében referenciákkal rendelkező Magyar
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mellett a kormány részéről
Bajnai Gordon
írta alá, akkor még nemzeti fejlesztési és gazdasági
miniszterként. A
szándék tehát megvolt, és a források is rendelkezésre álltak. A
lelkesedés
sem hiányzott, hiszen a felkért szakértők még 2008 nyarán
összeállították a
képzésekhez szükséges tematikákat, s elindult a szervezőmunka is a
2009-es
kezdéshez. Mindez azonban "nem hatotta meg" a központi
államigazgatást, s a
kezdeményezés itt meg is feneklett. Az már tulajdonképpen mindegy
is, hogy a
"lázas semmittevésből" melyik minisztérium melyik alosztálya,
illetve a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség melyik irányító hatósága vette ki
leginkább a
részét. A lényeg, hogy eddig nem történt és jelenleg sem történik
semmi az
ügyben.
SEGÉDLET BEFEKTETŐKNEK. Ha a TITAN időben beindult volna, akkor
a jövőre
esedékes PIAAC felmérés időpontjában már közel három éve folyna, s
nyilván
pozitívan befolyásolná annak végeredményét. Az ugyanis, hogy
utóbbiból
milyen kép rajzolódik majd ki, korántsem mindegy a számunkra. A
termelésben
gondolkodó, munkát hozó befektetők ugyanis a döntéseik
meghozatalakor az
OECD adatait is böngészik. Különösen versenyhelyzetben, s főként
akkor, ha a
versenytársak - jelen esetben az egyes nemzetgazdaságok -
adatai
összehasonlíthatóak. Elvégre azt ők is tudják, hogy egy adott
ország egyik
legértékesebb erőforrása lakosságának munkára való hajlandósága
és
képessége.
Arról, hogy hazánk milyen helyet foglal el a rangsorban, a
felmérés
kiértékelése után, 2013-ban, egzakt értékelést kapunk majd.
Mindenesetre az
előjelek nem kedvezőek. A nálunk jelen lévő európai
nagyvállalatokat
tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács legutóbbi éves jelentésében
például
így fogalmazott: "Nagy bajba került a magyar oktatás. Már
nemcsak
finanszírozási gondok, de tartalmi, minőségi problémák is
csökkentik a
kilépő fiatalok értékét. (.) A gazdaság szereplőit aggodalommal
tölti el,
hogy milyen humánerőforrás-utánpótlásra számíthatnak az egyes
gazdasági és
közigazgatási ágazatok a tudásalapú gazdaság fejlesztése
érdekében." Ez
világos beszéd. Meg kellene végre hallanunk.
Braun Márton
(A szerző a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető
igazgatója,
1998-óta a Fidesz parlamenti képviselője)
SZÓTÁR:
PISA. Programme for International Student Assessment, azaz
nemzetközi
tanulói teljesítménymérés program. A 15 évesek
természettudományi,
matematikai és szövegértési-olvasási képességeit méri fel
világszerte, az
OECD szervezésében. Először 2000-ben folytatták le.
PIAAC. Programme for International Assessment of Adult
Competencies, vagyis
nemzetközi felnőtt teljesítménymérés program. Szintén az OECD
szervezi. A
16-65 éves korosztályba tartozók olvasási, számolási,
valamint
problémamegoldó képességét hivatott felmérni a mai,
technológiailag fejlett
környezetben. Először 2011-ben kerül rá sor.
TITAN. Tréning-keretprogram az Információs Társadalom
Alkalmazkodóképességének Növelésére. A hazai informatikai szektor
szereplői
által kezdeményezett, a tudásalapú Magyarország megteremtését
célzó projekt.
Évente mintegy 200 ezer felnőtt oktatását, 25 ezer kkv-döntéshozó,
valamint
10 ezer informatikus képzését tűzte ki célul, 2009-ben startolt
volna, de
máig nem indult el.