A MEFIT

Magyarországon a már 2005 óta sikeresen működő EUGA konzorcium által demonstrált hosszú távú iparági partnerség nyújtott biztos alapokat a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács megalakításához. A MEFIT egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanács) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportja.

A MEFIT a magyar IT-iparág által életre hívott és működtetett nonprofit, hosszú távú partneri szerveződés, amelynek fő célja az IT-kapcsolódású fejlesztési források minél nagyobb hatékonyságú felhasználásának elősegítése egy versenyképes, innovatív és befogadó Magyarország megteremtéséért az Európai Unióban. A szervezet tevékenységét szoros együttműködésben végzi döntéshozó partnereivel a közigazgatásból, a tudományos szférából, az érdekképviseletektől és civil szervezetektől: mindezt EU-ajánlásokra és hasonló, rangos kezdeményezésekre építve.

A MEFIT küldetése

A MEFIT küldetése, hogy össztársadalmi célok érdekében harmonizálja és képviselje az IT-iparág szükségleteit és igényeit, iránymutatásokat tudjon nyújtani az ország érdekeit leginkább szolgáló IT-fejlesztési célok tekintetében, és kezdeményező szerepet vállaljon fel az azokat megvalósító projektek kimunkálásában.

Céljai elérése érdekében a MEFIT:

szinergiát képez az erőforrások, az igények, a lehetőségek és a legmagasabb szintű szakértelem között,
állandósított párbeszéd keretein belül meghatározza, megfogalmazza és képviseli az iparág által helyesnek tartott IT-fejlesztési irányokat,
képviseli a kormányzat felé az IT-fejlesztés, mint legmagasabb szintű nemzetgazdasági prioritás fontosságát,
kezdeményezi és szoros figyelmmel kíséri konkrét, nagyívű IT-fejlesztési programok kidolgozását, becsatornázást, elfogadtatását és végrehajtását,
proaktívan mozgósítja Tagjai és Tanácsadó Tagjai közös erőforrásait és szakértelmét a közös célok érdekében
összegyűjti, értékeli és hasznosítja a társzervezetek és az EU-ban már futó programok tapasztalatait, de törekszik az úttörő, példamutató szerepre is.

A MEFIT tagjai Magyarországon aktív multinacionális és magyar tulajdonú informatikai vállalatok. A MEFIT tanácsadó testülete tömöríti azokat a tudományos szaktekintélyeket, érdekképviseletek, civil szervezetek, oktatási központok és kapcsolódó európai hálózatok döntéshozóit, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és multiplikációs képességeik révén nagy mértékben segítik az igazgatótanács munkáját.

Tudás és képzettség a digitális világban

"A magasan képzett és alkalmazkodóképes munkaerő lesz Európa versenyképességének és jólétének alapja a XXI. században, és ennek legkritikusabb építőköve az információtechnológiai képzettség."

Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, vállalkozáspolitikai és ipari főbiztos

A lisszaboni stratégia céljainak elérésére indított növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében az EU a tudást és az innovációt nevezte meg a folyamat révén 2010-ig kiteljesedő európai információs társadalom motorjául.
Az EU GDP-növekedésének negyedét és a termelékenység növekedésének 40-50%-át az információ- és kommunikációtechnológiai szektor (továbbiakban: ICT) adja. Mind a kormányok, mind a tudományos körök egyhangúan amellett érvelnek, hogy az ICT-képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú hajtóereje a foglalkoztatás növekedésének és a munkahelyteremtésnek, és szerepe elengedhetetlen egy versenyképes és befogadó Európa megteremtésének folyamatában.
Az elmúlt években azonban számos kutatás és jelentés mutatott rá arra, hogy Európa egyre komolyabb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a magas ICT-képzettségű munkaerő terén. Az EU saját felmérései azt mutatják, hogy az európai munkavállalók alapszintű ICT-képzettsége megfelelő szintű, viszont a problémát a fejlett és professzionális szintű képzettségek terén mutatkozó hiányok okozzák.
Mindez egyre fenyegetőbbnek tűnik annak tükrében, hogy a globális versenytársak (különösen India és Kína) feszített ütemben rendezik át a ICT-szakemberek globális piacát. A vállalati vezetőknek a legtehetségesebb és legképzettebb szakemberekre van szükségük ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a versenyben.

A globális kihívásoknak való megfelelés kényszerén felül, az európai gazdaság derékhadát adó KKV-szektor komoly nehézségekkel küzd, hogy a vállalatok döntéshozói és munkavállalói megszerezzék a megfelelő e-képzettségeket, és új üzleti modellekre építkezve vegyenek részt a versenyben. A formális képzési rendszerek nem a vállalatok igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű és képzettségű szakembert bocsátanak ki. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jelek szerint a KKV-k mind az időt, mind a költségeket sajnálják munkavállalóik ICT-képzésére.

Ez a kritikus helyzet azzal fenyeget, hogy az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az ICT-képzettségek hiánya lehet. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők, és az ICT-iparág minden eddiginél erősebb, koherensebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza, hogy az innováció és a versenyképesség előtt tornyosuló akadály megszünjön.

A 2007-2011 között létrejövő, mintegy 4,5 milliónyi ICT-munkahely magasan képzett európai és nemzeti munkaerőt kíván, hogy a digitális gazdaság szabályai szerint annak minden szereplője érvényesülni tudjon. Az ICT-iparág - felismervén, hogy cselekednie kell - intézményesített, transzeurópai párbeszédet (multi-stakeholder partnership, továbbiakban MSP) kezdeményezett a többi kulcsszereplővel annak érdekében, hogy az iparág elvárásai a kormányzati szereplőktől költségvetési hozzájárulásukhoz illeszkedő, megfelelő figyelmet és szabályozási támogatást kapjanak. A közelmúltban globálisan egyre meghatározóbbá váló MSP-k népszerűsége abban rejlik, hogy az eddig ismert konstrukcióknál hatékonyabb szövetségeket hoznak létre a kormányzat, az üzleti szféra és a civil társadalom főszereplőiből. Az MSP-k közös stratégiai szemlélet által vezérelve tömörítik a szereplők erőforrásait és kompetenciáit annak érdekében, hogy az ICT-fejlesztés legfőbb kihívásait a fenntartható fejlődés alapelvei szerint, közös érdekeink szem előtt tartásával oldjuk meg.
A formálódó MSP-k kulcsszerepet töltenek be az európai e-kompetencia célkitűzésekben, mivel figyelemmel kísérik az e-képzettségek keresletét, hidat vernek az állami és nem állami szakképzés és tanúsítások között, fejlettebb képzési és e-képzési platformokat fejlesztenek, és kritikus tömeget hoznak létre az erőforrások, a szakértelem és a tapasztalatok közös ernyő alá hozása révén.

A főszereplők közötti dialógus első, intézményesített transzeurópai szervezete, az e-Skills Industry Leadership Board (EILB) 2007 júniusában alakult, és az ICT-iparág vezető cégeinek, informatikai oktatással foglalkozó cégeknek és az iparági szövetségeknek csúcsvezetőit tömöríti, szoros összeköttetésben az Európai Bizottsággal. Az EILB olyan integrált képzési, munkaerő-pótlási, és certifikációs prioritásokat határoz meg, valamint olyan tagállami programok indításában vállal szerepet, amelyek a tudásalapú gazdaság kritériumrendszereinek megfelelően növelik a XXI. századi munkavállalók alkalmazkodóképességét.

A jól működő partnerség eredményeképpen Európa különböző pontjain egyre több, a fenti célkitűzésekhez illeszkedő, EU-forrásokból finanszírozott e-képzettségi program lát napvilágot. Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban már folynak hasonló programok, amelyek keretében már több százezer embert képeztek ki különböző szintű ICT-képzettségekre. A múlt év közepe óta megkezdett nemzeti szintű egyeztetések eredményeképpen 2008 tavaszától Lengyelországban (3000 IT Pro és 25 000 Haladó Felhasználó képzése, Csehországban (50 000 munkavállaló e-skills képzése), Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában indulnak a vonatkozó programok.

Míg a nyugat-európai ICT-piac mindössze 6,1%-os növekedéssel számol, Közép-Kelet-Európában ugyanez a prognózis 13,2%-os felfejődést jósol. Az összeurópai gondokon felül, a növekedést korlátozó tényezők ebben a régióban, különösen hazánkban azonban a következők:

A piacon levő minőségi és mennyiségi szakemberhiány (elégtelen számú szakember, nem megfelelő képzettségi szintek, oktatási programok piac- és gyakorlatidegensége,
A KKV-szektor alacsony képzési prioritásai (költség- és időrzékenység, mindössze az árbevétel 0,5%-át, összes munkaerő-költségük 3,1%-át fordítják képzésre),
Eddig - az intézményesített párbeszéd hiányában - az e-képzéseket központba állító együttgondolkodás és fókusz (nemzetgazdasági prioritás) hiánya és a rendelkezésre álló EU-források nem kellő hatékonyságú felhasználása,
A digitális szakadék felszámolását célzó e-befogadás foglalkoztatási fókuszának nem kellő mértékű kidomborítása, és a vonatkozó projektek összehangolásának elmaradása.

Ezen problémák felismerése, továbbá a gyors és hatékony megoldáskeresés igénye kövezte ki az utat a MEFIT létrejötte előtt, amely szervezet felelősen képes tetterőt és szakértelmet koncentrálni az alábbi prioritások képviselete és végrehajtása érdekében:

A jelen és a jövő munkavállalóinak e-képzettségi motiválása és ezen képzettségekkel felruházása,
Az ICT-szakemberek tanulási és képzési hajlandóságának, kompetencianövelésének népszerűsítése,
Az e-képzettségekre irányuló multi-stakeholder partnerségek kiterjesztése, hatékonyságuk növelése a foglalkoztathatóság és termelékenység serkentése érdekében,
Támogatás és előrejelzések biztosítása a közeljövő e-képzettségi elvárásairól, rohamléptekkel átalakuló technológiai és gazdasági környezetünkben.